Lenéznek és megaláznak a munkahelyemen. Mert megtehetik - legalább is ezt gondolják, hiszen ezek a vezető beosztású férfiak még így szocializálódtak 1970-ben, és erre nevelték fiaikat. Az ő generációjuk a nőt meghágja és kifigurázza, így jelenleg is kétfelé osztják a nőket: akiket "meg kéne húzni" és akiket "bottal nem piszkálnának", de bárhová is tartozzék a nő, mindig gúny tárgya lesz.
Ha kikéred magadnak, te vagy a "HP", aki folyton hisztizik, amúgy is "nehéz eset" és azt mondják, sajnálják miattad a férjed. Aki persze lelépett, mert a család nagy teher volt neki, még felesben sem bírt el vele. Te viszont oldd meg egyedül.
És még így is Te maradsz a legtovább bent dolgozni, de valahogy mindig csak azt jegyzik meg a kollégák, ha Te mész el munkaidőben, "biztos megint a gyerekei miatt".
P, 38
(Kép: Lélekgondolat)