Lung Andrea oldala

Lélekgondolat

Hogyan befolyásolja a tévénézés az agyat?

2015. augusztus 21. - Andrea Lung

800px-tv_highquality.jpgMa már minden háztartásban van legalább egy tévékészülék. Vagy kettő. Minél laposabb, hajlítottabb, nagyobb, annál jobb. Ma már nézhetünk 3D-s szemüvegben filmeket otthon és gyakran akkor is zümmög a háttérben, ha látogatóink vannak. A mindennapok szinte elengedhetetlen kelléke lett, sokak számára az egyetlen élményforrás. Legalábbis annak tűnik.

Noha egy magyar ember átlagosan napi öt órát tölt a tv előtt, nem vagyunk tisztában ennek a passzív tevékenységnek a hatásával. (1) Azonkívül, hogy folyamatosan hízunk a tévénézés alatti eszegetés miatt, egyszer csak azt vesszük észre a kedvenc sorozatunkból felpillantva, hogy kedvesünk bőrönddel áll az ajtóban, arra hivatkozva, hogy eltávolodtunk egymástól, hiszen már soha sem beszélgetünk vagy szervezünk közös programot. De a kép a gyerekekre vetítve sokkal ijesztőbb. Magyarországon egy gyerek 4-17 éves kora között átlagosan 3 és fél órát tölt a képernyő előtt. (1) Amerikában egy átlagos gyerek évente 16.000 30 másodperces reklámspotot néz meg, és 54 százalékuk választja a tévénézést az édesapjukkal való időtöltés helyett, így mire 18 éves lesz, átlagban 150.000 erőszakos cselekedetet lát a képernyőn. A gyerekek nagyjából 30 százalékkal több időt fordítanak tévénézésre, mint a tanulmányaikra. (2)

1969-ben Krugman és Hartley számos kutatást végzett annak érdekében, hogy választ kapjon arra, milyen módon is befolyásolja a televíziózás az emberi agyhullámokat. Az emberi agy két féltekéje különböző feladatokat lát el. A domináns agyfélteke (jobbkezeseknél a bal agyfélteke) – analitikusan és kritikusan gondolkozik, rendszerez és kategorizál és összeveti az új információkat a múltban tanultakkal, majd a meglévő tudás alapján tervez és logikus döntéseket hoz. A bal agyfélteke elemző, logikus, racionális jellegű dolgokkal foglalkozik, míg a jobb félteke érzelmi töltetű. A jobb agyféltekénk a kreatív mozgatóerőnk, az érzelmi élet központja. Ez az agyfélteke képekben gondolkodik, a testünk mozgásán és az érzések megélésén keresztül tanul. Krugman és Hartley szerint már egy percnél rövidebb televíziózás következében megváltozik az emberi agy működése, és a domináns agyféltekénk háttérbe vonul. Az agy azonnal az ébrenléti aktív, logikai gondolkodást biztosító béta hullámairól, a sokkal passzívabb alfa hullámokra áll át. Mit jelent ez?

Amikor ébren vagyunk, akkor a béta hullámok dolgoznak, figyelmesebbek vagyunk, a napi dolgainkban vagyunk jelen, aktívan teszünk-veszünk, tanulunk, vesszük fel a környezetünk információit. Az alfa hullámok ezzel szemben - melyeket kívülről ritmikusan sugárzott frekvenciák és villódzó fények által is stimulálni lehet - a meditatív állapotot, egyfajta mélyebb relaxációt, passzivitást hoznak. Ez egy lassú, alvásközeli állapotot jelent, mely hasonló a hipnózisban megtapasztalt tudatállapothoz. A test ellazul, a külvilág és az idő érzékelése korlátozódik, a kapuk észrevétlen nyílnak meg a tudatalattihoz. Ilyenkor a bal agyfélteke és vele együtt a kritikus gondolkodás is szinte kikapcsol és a jobb agyfélteke veszi át az irányítást, bekapcsolva a passzív tanulás folyamatát. Vagyis bármit nézel a televízióban, tanít téged. Legyen az agresszió az akciófilmekből, tudás a természetfilmeknek köszönhetően vagy félelem a háborús beszámolók nyomán. Ahogy a tévénézés abbamarad és felváltja azt az olvasás, az agy visszaáll a béta hullámokra, azaz ismét aktívan jelen vagyunk. (3)

Mindenkinek magának kell levonnia a tanulságokat a fentiekből. Ugyan Rousseu már az 1700-as évek derekán azt javasolta, hogy a társadalmi fejlődés helyett térjünk vissza az ember természeti állapotához, annak érdekében, hogy szabadon gondolkodó, érző lényként létezhessünk, akik tapasztalataikból tanulnak, ahelyett, hogy nap mint nap negatív kulturális és töménytelen tényanyagot sulykolnának belénk. (4) Pedig akkor még sehol sem voltak tévékészülékek, reklámok és a sorozatdömping. Ha abból a napi öt óra televíziózásból csak egyet sportolással tölt el az ember, egy másik fél órát pedig beszélgetéssel, esetleg a gyerekekkel mesét olvasva, máris minőségi változást kezdeményezett. A legszebb az, hogy mindez csak saját magunkon múlik. Mindenki maga dönti el, mit kezd azzal a kevés idővel, ami emberléptékben jut majd neki.

(Fotó: Pinterest)

Forrás:

(1) Hungarian TV Market Snapshot 2014, Nielsen Audience Measurements, Total Review 2014
(2) BLS American Time Use Survey, A.C. Nielsen Co. 2013
(3) Passive learning from television, Herbert E. Krugman and Eugene L. Hartley, 1969
(4) Jean-Jacques Rousseau, Farkas Zoltán, Szegedi Egyetem 

Kérlek, tartsd be a Jogi és adatvédelmi szabályzatunkat!

 

andrealung139165ff.jpgSzerző: Lung Andrea
További írások a szerzőtől: Lélekgondolat
Facebookon is követheted Andrea hivatalos oldalát


Fontos! A Lelekgondolat.blog.hu független bármely politikai vagy vallási nézettől, és tevékenységével sem kíván semmilyen konkrét politikai vagy vallási szervezetet támogatni. A blogbejegyzésekhez hozzáfűzött kommentek nem a Lelekgondolat.blog.hu nézeteit tükrözik. Bloggereink a posztokat segítő szándékkal írják, de a hozzászólásokat nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Ezért kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek! A szélsőséges megnyilvánulásokat moderáljuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekgondolat.blog.hu/api/trackback/id/tr847722786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.